Az állatbarát kert kialakítása a bölcsődében
A bölcsődei játszókertek a növények sokfélesége mellett életteret biztosíthatnak a körülöttünk élő állatoknak is (például madarak, beporzók, rovarok, sünök, gyíkok, békák, stb.), ezért fontos megteremteni az életfeltételeket számukra.
A kertekbe különböző madárodúkat, fecskefészkeket telepíthetünk, hogy az oda látogató madaraknak fészkelő-helyet tudjunk biztosítani. Ezzel nagyban elő tudjuk segíteni a madarak megtelepedését. Madáretetőket, itatókat helyezhetünk ki a fákra. Nem muszáj készen vásárolni, kreatív megoldásokkal a kisgyermeknevelők saját maguk is készíthetnek etetőket, itatókat. A madárkalács és a madáretető készítésébe a gyermekeket is be lehet vonni.
A bölcsődékben a gyermekek találkozhatnak más élő állatokkal is, megfigyelhetik életüket: rovarhoteleket, gyíkvárat, békamenedéket, sün-tanyákat is alakíthatnak ki a pedagógusok. Az állatokról való gondoskodásba az utánzás útján történő tanulással a gyermekek tevőlegesen is bekapcsolódhatnak, így tudatosíthatjuk bennük, hogy a jövő, az élet rajtuk is múlik: a kertben eleséget, vizet tehetnek ki a madaraknak, sünöknek, gyíkoknak.
A beporzórovar-fajok szaporodásának segítésére rovarhoteleket készen is lehet vásárolni, de a munkatársak közösen maguk is elkészíthetik őket maradék anyagok – mint például raklap, tégla, kövek, faanyag, stb. – felhasználásával. Farönkökből, különböző méretű ágakból úgynevezett természetvédelmi farakást rakhatnak össze az intézmény munkatársai a kert védett részében. A természetvédelmi farakás élő-, búvó- és szaporodóhelyként szolgálhat ízeltlábúak, puhatestűek, kétéltűek, hüllők számára. A farakás mellé itatótálka kihelyezéséről is gondoskodni kell.
A rovarhoteleket, odúkat, etetőket, itatókat és egyéb eszközöket akkor sem kell nélkülözni a megismerési folyamatból, ha az intézmény kertje nem alkalmas kihelyezésükre. Az eszközöket képek, saját készítésű makettek bemutatásával is elérhetővé tehetik a pedagógusok a gyermekeknek.
Különféle tanösvények (például madárbarát-, házi állat-, kedvtelésből tartott állat-, vadon élő állat tanösvény) létesítésével számos információhoz juttathatják a kisgyermeknevelők a gyermekeket. Megismerheti a gyermek az adott állatok élőhelyét, fajra jellemző sajátosságait, kültakaróját, utódait, táplálkozási szokásait. A tanösvényeket létrehozhatják a kertben, de az épületen belül a folyosón, csoportszobában is helyet kaphatnak rögzített, vagy akár alkalmanként elővehető, mobilis formában.
Állatvédelemhez kapcsolódó programok szervezése
A jeles napok megtartásával a pedagógusok kiemelt lehetőségeket teremtenek arra, hogy az állatok életére, helyzetükre, esetleges veszélyeztetettségükre ráirányítsák a gyermekek – és az ő tevékenységük által – a családok figyelmét.
Ilyen napok leggyakrabban – az Állatvédelmi Naptár kínálata alapján – a Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, Állatvédelmi Témahét, Víz Világnapja, Föld Napja, Vizes élőhelyek napja, Nemzetközi Jegesmedve Nap, Vadvédelmi Világnap, Pandák Világnapja, A Vízi állatok Világnapja, A Méhek Világnapja, Beporzók Világnapja, Környezetvédelmi Világnap, A Folyók Világnapja, Medúzák Világnapja.
A felsorolás a teljesség igénye nélküli, minden évben számos más állat is kiemelt szerepet kaphat, a kisgyermeknevelők egyéni választása alapján. A 2025. évtől tovább bővült a jeles napok sora: március 10-én az állatvédelem-pedagógia napját ünnepelhették, míg augusztus 15-én az állatbarát pedagógusok napját tarthatják majd meg a bölcsődékben.
Bemutató előadások szervezésével is színesíthetik a kisgyermeknevelők az intézményi programokat. Ezek akár kapcsolódhatnak a jeles napokhoz, vagy évszakhoz, érdeklődési körhöz. A bemutatókra nemzeti parkok, vadaspark munkatársait, állatorvosokat, segítőkutyával, rendőrkutyával, vakvezető kutyával foglalkozó szervezeteket, és állatvédelem területén tevékenykedő civil szervezeteket, alapítványokat kérhetnek fel az intézmények. A bemutatók szervezésénél nagyon fontos szempont, hogy csak olyan programot valósítsanak meg a bölcsődében, amely az állatok jóllétét és a gyermekek biztonságát is garantálja. Ezeken a programokon a gyermekek testközelből tekinthetnek meg olyan állatokat, melyeket a természetben nem láthatnak közvetlenül. Különösen a „nem szeretem” kategóriába sorolt állatok esetében fontos a megismertetés, információ-nyújtás a gyermekeknek, hogy elfogadják és ne bántsák a későbbiekben sem ezeket az élőlényeket. Nagyon pozitív tapasztalatok vannak például a Budakeszi Vadaspark tematikus interaktív programjaival, akik többféle élő állatot is helyszínre tudnak vinni. A vadasparkok, nemzeti parkok, civil szervezetek programjait faliújságon, internetes felületeken népszerűsíthetik a bölcsődék a családok körében.
Ezen tevékenységek mellett meghívhatnak a pedagógusok olyan bábszínházi előadót, aki állatokkal kapcsolatos előadást kínál, de ha az anyagi lehetőségek ezt nem teszik lehetővé, akkor akár a kisgyermeknevelők is állíthatnak össze állatvédelmi bábelőadást a gyermekeknek.
Állatasszisztált intervenciók lehetséges megjelenési formái a bölcsődében
A „Green care” , azaz zöld gondoskodás egy innovatív megközelítés, amely egyszerre foglalja magába mind az emberekről való gondoskodás és a földről való gondoskodás szemléletét. A zöld gondoskodás általi beavatkozások minden esetben a testi vagy szellemi egészség javulását helyezik előtérbe, és emellett szociális és intellektuális pozitív változásokat idézhetnek elő. Módszereiben a különböző közösségi-, egészség-, rehabilitációs farmok, és kertterápia mellett jelentős szerepet kapnak az állatasszisztált terápiák és egyéb állatasszisztált foglalkozások is .
Pelyva és munkatársai (2019) munkájukban hivatkoznak arra, hogy szakirodalomban állatasszisztált intervenció (Animal Assisted Intervention – AAI) elnevezéssel jelölnek minden olyan tevékenységet, amely során segítő állat bevonásával valósul meg a szabadidős, terápiás vagy fejlesztő program.
Bölcsődei intézményekben a legjellemzőbbek az állatasszisztált aktivitás (Animal Assisted Activity – AAA) formájában megvalósuló programok, melyek többségében gyermeknap, családi nap alkalmából szerveznek a pedagógusok. Ezek nem rendszeres látogatások a gyermekcsoportokban, a céljuk az állatok iránti érzékenyítés és a szociális interakciók elősegítése. Az állat jelenlétének hatására a gyermekek élményhez juthatnak, ezáltal emocionális állapotuk kedvezőbbé válhat. A bölcsődékben az állatasszisztált aktivitások szervezése mellett egyre több helyszínen szerveznek rendszeres állatasszisztált foglalkozásokat is, melyeket szintén kiképzett, terápiás állatok bevonásával valósítanak meg.
Az állatasszisztált pedagógia (Animal Assisted Pedagogy – AAP) alkalmazásakor az állatasszisztált tevékenység végzésére szakképzett pedagógus bevonja a pedagógiai folyamatokba a segítő állatot. Az állat részt vehet például a tanítási órákon, vagy bizonyos fejlesztő foglalkozásokon.
Az állatasszisztált terápia (Animal Assisted Therapy – AAT) során terápiás célt tűznek ki, melyet a terápiába bevont, speciálisan kiképzett állat együttműködésével valósítanak meg.
Az, hogy az állatasszisztált folyamatok megvalósításához milyen fajta állatot választ valaki egy szubjektív döntés, de a segítendő célcsoport és az állat jóllétének érdekeit mindenképpen figyelembe kell venni. Az állatasszisztált programokhoz az állatfajok közül leggyakrabban választott állat a kutya, de a lóval és a törpenyúllal történő támogatás is népszerű. Más állatfajok is alkalmasak lehetnek az állatasszisztált folyamatokban történő részvételre, például az alpaka, vagy akár a macska.
A kutyát a domesztikáltságának foka és intellektusa teszi alkalmassá az együttműködésre. Csányi (2000) elmélete szerint nincs nem domesztikált kutya, mivel már kb. 130 000 éve a kutya természetes környezete az emberi környezet. Lorenz (1981) meglátása szerint az öröklött viselkedésformák leépülése a domesztikált állatoknál nem csökkent képességet jelentenek, hanem pont fordítva, magasabb szintű kooperációt tesznek lehetővé. Ezen nézete alátámasztásaként Lorenz (1981) saját munkájában C. O. Whitman tanulmányára hivatkozva idéz tőle: „Az ösztön ilyen hiányossága még nem azonos az intelligenciával, de ez az a tárt ajtó, amelyen át a nagy nevelő, a »Tapasztalat« szabad bejáráshoz jut, és véghezviszi az intellektus csodatetteit!”
Egyéb programok szervezése
A bölcsődei nevelési tervben megfogalmazott programokon kívül számos olyan egyéb tevékenység (projekt) szervezhető az intézményi környezetben, amellyel a pedagógusok rá tudják irányítani a figyelmet az állatok kiszolgáltatott helyzetére, védelmük fontosságára. Ilyen tevékenység lehet például az örökbefogadás, mely megvalósulhat a valóságban, de virtuális örökbefogadás formájában is támogathatók az állatok. A saját örökbefogadott állatok is jó példával szolgálhatnak a családok számára. Az örökbefogadás népszerűsítését plakátokon, internetes felületeken is terjeszthetik a bölcsődei munkatársak. Plüssállat örökbefogadásával, hétvégi örökbeadásával szintén követendő példát lehet közvetíteni a gyermekeknek, családoknak.
Az örökbefogadás mellett végezhető adománygyűjtés állatvédelemmel foglalkozó szervezetek számára. Állateledelt, az állatok ellátásához szükséges eszközöket gyűjthetnek a bölcsődében a családokkal összefogva, erősítve ezzel a közösségi összetartás erejét is. Az állatvédelemmel foglalkozó szervezet meglátogatása felmerülhet közös programként a bölcsődében. Azonban ez körültekintő szervezést igényel, hiszen a bölcsődéseket nem lehet az intézményből kivinni. Megszervezhető a program azonban családi programként, ahol az intézmény munkatársai, a szülők és a gyermekek együtt látogatnak el például egy állatmenhelyre. Az ilyen közös események nagyban támogathatják az érzékenyítést, az állatvédelem iránti figyelemfelkeltést, odafordulást.
Az egyéb programok sorában megvalósíthatók olyan bemutatók (például happility/agility foglalkozások) is a gyermekek számára, melyek az állatokkal való helyes bánásmódot hivatottak bemutatni. Ezek a bemutatók érdekesek, felkeltik a gyermekek figyelmét, és látják a jó példákat az állattal való foglalkozás során. Nem utolsó sorban az állat mozgásigénye kielégítésének szükségességét is közvetítik.
Egyéb programként kivitelezhető az állatorvosok, vagy állatokkal foglalkozó egyéb szakemberek meghívása a bölcsődébe, akik az egyes állatok egészségügyi szükségleteiről, gondozásukról, étkeztetésükről, ellátásukkal kapcsolatos teendőkről szolgálhatnak számtalan fontos információval.
Az Állatvédelmi Témahét eseményeihez való csatlakozás sok lehetőséget nyújt az állatokkal való célzott foglalkozásra. Titkos projekteket lehet megvalósítani (állatfigurákat lehet megformázni, videós állatvédelmi üzeneteket lehet készíteni a gyermekekkel közösen), és az ezekről készült fotókat és videókat fel lehet tölteni az intézményi honlapra és a közösségi oldalra. Az Állatvédelmi Témahét kihívásai közé tartoznak a „TeAdományozz” és a „TeSétáltasd!” kampányok is. Ezek az események ösztönzőleg hathatnak a pedagógusokra, az ellátott gyermekekre és családjaikra egyaránt. Választhatók még menhelyépítő. terepasztalkészítő és scrapbook készítő pályázatok, az Állatbarát kihívások pedig minden hónapban ajánlanak olyan programokat, melyekhez bármikor csatlakozhatnak az intézmények.
Nagyszerű figyelemfelhívó kampány húsvét előtt a „NyusziSTOP!”, mellyel a bölcsőde az élő állat vásárlásának mellőzésére hívhatja fel a családok figyelmét.