Van-e új a nap alatt a fogyatékosságügy területén?

Március 21-e a Down-szindróma világnapja. Ennek apropóján áttekintjük a fogyatékosságügy legfontosabb szakmai aktualitásait, a terület jogszabályi és stratégiai változásait.

Új Országos Fogyatékosságügyi Program

2026-tól új Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: OFP) váltotta az előzőt, amely felvázolja az elkövetkező évek szakmai stratégiáját, egyben rendszerszintű irányt ad a szakpolitikának. A következő 10 év stratégiai terve kiemelt hangsúlyt fektet azokra a célokra, amelyek megvalósulását egyrészt az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezménye (CRPD Egyezmény), másrészt a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó 2021-2030 közötti európai bizottsági stratégia is előír a résztvevő államok, illetve a tagállamok számára. Ennek megfelelően a következő tíz évre szóló OFP-ben kiemelt hangsúlyt kap a korai diagnózis és segítségnyújtás fejlesztése, az inkluzív oktatás bővítése, a foglalkoztatási lehetőségek növelése, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségének további javítása, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása a kommunikációhoz és az információhoz.  

Korai diagnózis és segítségnyújtás

Ezek a célok természetesen már a korábbi programban is jelen voltak, számos EU-s pályázat, kormányzati program támogatta a megvalósulásukat. „A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” elnevezésű, 2022-ben lezárult EFOP projekt keretei között a kora gyermekkori intervenció ágazati ellátórendszereit összefogó és fejlesztő, az egységes gyermekút megteremtését célzó, rendszerszintű fejlesztés valósult meg, amely komplex módszertani fejlesztéseken, a szakemberek képzésén, az ágazati informatikai rendszerek összekapcsolásán keresztül a kora gyermekkori intervenció hatékonyságának növeléséhez járult hozzá. A Projekt eredményeként létrejött a Gyermekút Módszertani Központ, amely tudásmegosztással, a családokkal kialakított, bizalomra épülő közös munkával segíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket és a velük foglalkozó szakembereket. A központ elsődleges célja, hogy olyan tudásbázisként működjön, amely a kora gyermekkori intervenció témakörében felhalmozódó tudást, projekteredményeket rendszerezi, folyamatosan fejleszti és az érintettek rendelkezésére bocsátja (Forrás: https://gyermekut.hu). 

A 2026 utáni stratégia legfontosabb célja, hogy ezek a szakmai standard-ek a mindennapi gyermekjóléti és szociális szolgáltatások nyújtása során egyre inkább teret kaphassanak. Mindez érinti a bölcsődei, óvodai integrációt, a pedagógiai szakszolgálatok munkáját, emellett természetesen egészségügyi vonatkozása is van. Jól látható, hogy az egyes szakterületek (szociális, köznevelési, egészségügyi szakma) együttműködése kulcsfontosságú a megvalósítás hatékonyságának növeléséhez. 
Itt fontos megjegyezni, hogy a koragyermekkori ellátás egyik legfőbb problémája, hogy nincs elegendő mennyiségű és minőségű szakember az ellátórendszerben. Különösen igaz ez az autizmus-specifikus szolgáltatások területére. A korai fejlesztés eredményességének legfőbb kérdése lesz, hogy megfelelő képzésekkel, illetve ösztönzőkkel megtámogatva elegendő szakember tud-e tevékenykedni a gyermekeket ellátó intézményekben. 

Fejlesztő foglalkoztatás, védett foglalkoztatás

A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetének javítása érdekében számos foglalkoztatási ösztönző bevezetéséről döntött a kormányzat, így a szociális hozzájárulási adó kedvezmény biztosításáról MMK munkavállalók esetében, amely a munkaadói oldal számára jelent könnyítést, vagy éppen a fogyatékossággal élők adókedvezményeinek biztosításáról, amely a munkavállalók helyzetét javítja.  
A 2022-ben lezárult EFOP-1.1.1-15 „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” kiemelt projekt célul tűzte ki a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának elősegítését foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazásával. E projekt eredményeként jött létre az Érték vagy! Intelligens rehabilitációs álláskereső platform, amely egyfajta közvetítő csatorna az MMK munkavállalót kereső foglalkoztatók és a munkavállalók között. 

Folytatás: EFOP Plusz

A területen a legfontosabb újdonság az EFOP Plusz 4.1.2-25 - Fogyatékos és sajátos nevelési igényű fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása, munkakompetenciák fejlesztése elnevezésű pályázat, melynek célja a 16 és 29 év közötti, pályakezdő, fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerőpiacra történő felkészítése, számukra munkagyakorlat, munkaszocializáció, munkatapasztalat-szerzés biztosítása akkreditált foglalkoztatóknál. A cél, hogy ezek a fiatalok megszerezzék az első munkatapasztalatukat, fejlesszék a munka világához szükséges kompetenciáikat, és reális esélyt kapjanak a nyílt munkaerőpiacon. A pályázat felhívása kifejezetten a fiatalokra fókuszál, hiszen évente átlagosan mintegy 6000 fogyatékossággal élő vagy SNI fiatal fejezi be tanulmányait. A pályázat dokumentációja megtalálható a hivatalos oldalon.

A nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés és a védett foglalkoztatás mellett harmadik lehetőség a fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel. Itt a cél a munkaerőpiaci továbblépés, a meglévő készségek fejlesztése, új tudás megszerzése, tehát az intézményi foglalkoztatásból történő kikerülés azok számára, akiknek állapota ezt lehetővé teszi. Fontos, hogy a mindenkori szakmapolitika ezt a célt erősítse, ehhez rendelve az egyéb (pénzügyi, szakmai, módszertani) eszközöket, támogatási lehetőségeket. 

ÁFA Praxis értesítő

Sign up to our newsletter and we'll send fresh new courses and special offers direct to your inbox, once a week.

Feliratkozom