Időt hagyni a fejlődésnek: Mikor indokolt a további egy év bölcsődei nevelés?

Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy a „Menjen óvodába vagy maradjon a bölcsődében a gyermekem?” kérdés megválaszolásában támogatni tudjuk a szülőket.

Szerző: adminisztrátor

A köznevelési törvény szerint a gyermekek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket, kötelesek megkezdeni az óvodát. 
2011 évi CXC. 8. § (2) bekezdés szerint „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától (szeptember 1.) legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.”
Léteznek azonban olyan kivételes esetek, amikor a bölcsődei elhelyezés meghosszabbítható.

A fő szabály: 
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról kimondja:
42/A§ Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható.
Amennyiben a harmadik életévét 
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,
cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.

Mikor maradhat a gyermek még egy évet?

Vannak olyan tényezők - a gyermek fejlettségi szintje vagy sajátos nevelési igénye -, amikor az alacsonyabb csoportlétszám miatt a bölcsőde biztonságosabb fejlesztési közeg tud lenni, mint az óvoda. 
Nézzük meg, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy a Menjen óvodába vagy maradjon a bölcsődében a gyermekem? kérdés megválaszolásában támogatni tudjuk a szülőket. 

A bölcsődei nevelés egyik alapelve az egyéni bánásmód érvényesítése. 

Ez azt is magában foglalja, hogy bölcsődei szakemberként tudjuk, a gyermekek fejlődése eltérő, mindegyikük egyedi úton halad. Ennek az egyedi útnak a feltérképezését segíti a megfigyelés módszere. A bölcsődei csoportnapló napi bejegyzései rögzítik a gyermek fejlődésének állomásait, eseményeit. Ezekből az elemekből készülnek el a fejlődési napló negyedéves összefoglalói. 

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a célzott, tudatos megfigyelés fontos módszer a kisgyermeknevelő pedagógiai eszköztárában, mert több szempont mentén tud információkat gyűjteni a gyermek fejlődéséről. 

Jogi háttér

A szakmai nézőpont mellett tisztában kell lennünk a jogi háttérrel is. 
A jogszabályok szerint az alábbi esetekben maradhat tovább a kisgyermek:
1997 évi XXXI. Tv. 42/A  
„(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.
A bölcsődeorvos vagy a gyermek házi gyermekorvosa igazolja, hogy a gyermek fejlődése érdekében továbbra is szükséges a bölcsődei ellátás. 
„(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.”
A jogosultságot Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény igazolja ebben az esetben.  

Az Oktatási Hivatal (OH) felé teljesítendő kötelezettségek

Magyarországon az óvodai nevelésben való részvétel kötelező. Annak érdekében, hogy a gyermek jogszerűen maradhasson a bölcsődében a 3. életéve után, az alábbi adatszolgáltatás kötelező: 

Az 1997 évi XXXI. tv 37. §-a rögzíti:
 (4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
Az Oktatási Hivatal megküldi az Általános bölcsődei bejelentő lap – a további egy nevelési évig a bölcsődében maradó, óvodaköteles korú gyermekekről – elnevezésű nyomtatványt az kisgyermekintézmények számára. 
A kitöltött és aláírt adatlapot szkennelt formában az adatszolgaltatas@oh.gov.hu e-mail címre kell elküldeni.
A fentiekből jól érzékelhető, hogy a vonatkozó jogszabályok rendkívül fontos védőhálót jelentenek a családok életében. Nem csupán adminisztratív könnyítésről van ugyanis szó, hanem a gyermek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartásáról.

A szerző a Magyar Bölcsődék Egyesületének alelnöke


(Cikkünket teljes terjedelmében az „Intézményvezetői Tanácsadó Bölcsődéknek” című lapunk áprilisi számában olvashatják)

ÁFA Praxis értesítő

Sign up to our newsletter and we'll send fresh new courses and special offers direct to your inbox, once a week.

Feliratkozom