Munkavállaló kiléptetése
Fejezetek
2024. január 1. napjától a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor egy egységes igazolást az ún. Foglalkoztatási igazolást (a továbbiakban: Igazolás) szükséges kiállítani. Ez alól kivételt képez az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esete.
Az igazolás bevezetését az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény tette lehetővé, amely beiktatta az Flt.-be az ezzel kapcsolatos szabályokat. A törvény indokolása szerint a módosítással biztosítható, hogy a munkavállalók a jogviszony megszűnésekor ne hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, egységes, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot kapjanak meg elektronikus formában vagy papír alapon.
A foglalkoztatási igazolást a munkaadónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadnia a munkavállaló részére.
Az Flt. szerint a munkaadónak az Igazolást – főszabály szerint – elektronikus formában szükséges kiállítania, de azt a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
Az Flt. 36/A. § (2) bekezdése értelmében a foglalkoztatási igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:
1. a munkaadó adatait: nevét, székhelyét, adószámát és a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát, jogállásváltás esetén a jogelőd munkáltató adatait: nevét, címét, adószámát, a munkavállaló által munkaviszonyban töltött idő időtartamát, a munkavállaló foglalkoztatási jogviszonyának megjelölését,
2. a munkavállaló természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét,
3. a munkavállaló munkaviszonyának típusát,
4. a munkavállaló munkakörének megnevezését,
5. a munkaviszony kezdetét és végét, a munkaadónál munkaviszonyban töltött időtartamot,
a. a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
b. a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja,
6. a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó munkabérét, egyéb járandóságát, távolléti díját,
7. a munkavállalót megillető végkielégítés összegét, ha arra jogosult volt,
8. a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, vagy azt, hogy a munkavállalónak nincsen tartozása,
9. a munkaviszony megszüntetésének vagy megszűnésének jogcímét,
10. a munkaadó által a munkavállaló részére kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát, feltüntetve a korábbi munkaadó által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is,
11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát,
14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.
Kapcsolódó iratminták
Készítette: adminisztrátor
Készítette: Horváth-Farkas ZsuzsaAz Flt. 36/A. § (3) bekezdése szerint jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében – a fentiekben felsoroltakon túl – további adattartalmat is megállapíthat.
Az alábbi jogszabályok ez alapján a következő plusz adatokat állapítják meg:
• A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 36. §-a alapján:
a) a közalkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
b) a Kjt. 22. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá
e) a közalkalmazott Kjt. 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.
• A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 99. §-a alapján:
a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,
b) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát,
c) az egészségügyi szabadság tárgyévben igénybevett napjainak számát, valamint
d) az utolsó kifizetett jubileumi jutalom jogosultságára vonatkozó időadat és a kifizetés dátumát.
• A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj tv.) 41. §-a alapján:
a) a honvédelmi alkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát,
b) a Haj tv. 16. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött minden olyan időt, amely alatt a honvédelmi alkalmazott illetményben részesült,
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, valamint
e) a honvédelmi alkalmazott Haj tv. 42. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.
• A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának a jogállása lezárásakor, megszűnésekor, megszűntetésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 74. § (2) bekezdés alapján:
a) a szolgálati idő elismeréseként megállapításra került illetményen felüli pénzbeli juttatás kifizetését és ennek időpontját, valamint
b) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadságának és egészségügyi szabadságának időtartamát.
• Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató, munkáltatók által közölt adatokat is.
• A honvédek, a honvédelmi alkalmazottak, a hivatásos és szerződéses állomány szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolásnak a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet 36. § (2) bekezdése alapján tartalmaznia kell a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kedvezményesen számított szolgálati időket is.
• a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyának megszűnésekor kiállított foglalkoztatási igazoláson a honvédek, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók és a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokkal összefüggő eljárási szabályokról szóló 38/2024. (IX. 30.) HM utasítás 10. és 11. §-a alapján a hivatásos és szerződéses állományú katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokról szóló 21/2024. (IX. 30.) HM rendelet 16. §-a szerinti végkielégítésre való jogosultságról, ideértve a végkielégítés összegét és a kifizetésre vonatkozó információkat, valamint a rendelet 17. §-a szerinti jóvátételi díjra való jogosultságról, ideértve a jóvátételi díj összegét és a kifizetésre vonatkozó információkat az állományilletékes honvédelmi szervezet személyügyi szerve tájékoztatja a jogosultat.
Az igazoláson fel kell tüntetni a családalapítási támogatás-tartozást, valamint a le nem vonható illetményelőleg-tartozást is.
A foglalkoztatási igazolást a munkaadónak felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadnia a munkavállaló részére.
A nevelőszülőkkel kapcsolatban speciális szabályt is tartalmaz az Flt. 36/A. § (5) bekezdése. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a nevelőszülő álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be a foglalkoztatási osztályhoz, akkor erről tájékoztatni köteles a munkaadóját. A munkaadó a tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra szükséges kiállítani. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról szóló foglalkoztatási igazolás egy példányát a nevelőszülőnek át kell adni, másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.
Az Flt. szerint a munkaadónak az Igazolást – főszabály szerint – elektronikus formában szükséges kiállítania, de azt a munkavállaló papír alapon is kérheti a munkaadótól.
Megszűnt a foglalkoztatók TB kiskönyv vezetésével járó adminisztratív feladata!
2026. január 1-jétől nem kell vezetni a papír alapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: papír alapú TB kiskönyv). Ettől az időponttól kezdve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára elérhetővé válik egy új elektronikus felület (a továbbiakban: e-TB kiskönyv), amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok. Az elektronikus felület a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) válik elérhetővé az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpontban.
Az elektronikus felületen elérhető adatokat a Rendelkezési Nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) tett meghatalmazást követően a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató meghatalmazottja kérdezheti le.
A biztosítási jogviszonyokról, valamint az Ebtv. szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről biztosítottanként vezetett elektronikus nyilvántartással (a továbbiakban: e-TB kiskönyv) kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) látja el.
Ezzel összefüggésben a foglalkoztatónál lévő papír alapú TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni. Postai megküldés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén az ügyfél aláírásával igazolja, hogy átvette a papír alapú TB kiskönyvet. Amennyiben a papír alapú TB kiskönyv átadása meghiúsul, vagyis a foglalkoztató nem tudja eljuttatni a biztosított részére azt, úgy a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni a papír alapú TB kiskönyvet.
A papír alapú TB kiskönyv biztosítottak részére történő átadását követően azon foglalkoztatóknak, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, sem a papír alapú TB kiskönyv, sem az e-TB kiskönyv vonatkozásában további feladatuk nincs.
A továbbiakban a biztosítottnak kell megőriznie a papír alapú TB kiskönyvet A biztosított a részére átadott papír alapú TB kiskönyvet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
Az e-TB kiskönyv biztosítottanként tartalmazza a TAJ számmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó alábbi adatokat:
• biztosított személyazonosító adatai és TAJ száma,
• a biztosított jogviszonyai vonatkozásában
• a foglalkoztató neve, adószáma,
• jogviszonyának jogcímkódja,
• jogviszonyának időtartama,
• jogviszonya szünetelésének időtartama,
• jogviszonya szerinti munkakör (FEOR),
• jogviszonya szerinti munkaidő mértéke,
• a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira és baleseti táppénzére vonatkozóan
• az ellátás jogcíme,
• az ellátás folyósításának időtartama,
• az ellátás naptári napi alapja,
• az ellátást megállapító hatóság megnevezése,
• a foglalkoztató neve és adószáma, amennyiben az ellátást az egészségbiztosító állapította meg,
• a gyermekápolási táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj esetén az ellátásra jogosító gyermek születési neve, születési helye és ideje, továbbá a TAJ száma, amennyiben azzal a gyermek rendelkezik.
A biztosítottak a NEAK által üzemeltetett „Biztosítási jogviszony” lekérdező felületen tudják a jogviszony történetüket megtekinteni, valamint a „Betegéletút” szolgáltatás keretében a 2023. december 31-ét követően folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadó díj), valamint a baleseti táppénzre vonatkozó adatokat is le tudják kérdezni.
Ezt a https://ugyfelkapu.neak.gov.hu oldalra belépve,
illetve a https://magyarorszag.hu felületén keresztül
tudják megtenni.
Amennyiben a biztosított a papír alapú TB kiskönyvben olyan biztosítási jogviszonyt talál, amelyet a Betegéletút szolgáltatás felületén található elektronikus, közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz, úgy a hiányzó biztosítási jogviszonyait illetően okirati bizonyítási eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köteles az adós részére olyan igazolást (a továbbiakban: tartozásigazolás) kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Az igazolást a munkavállaló részére abban az esetben is ki kell adni, ha tartozása nincs [Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés].
A jogszabály alapján a tartozásigazolást a munkaviszony megszűnésekor köteles a munkáltató kiállítani.
A 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet határozza meg többek között az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához kiállítandó igazolólap tartalmát, valamint a kiadásának határidejét.
Az igazolólap tartalmazza:
• a munkaadó adatait: nevét, címét, adószámát és TEÁOR számát,
• a munkavállaló adatait: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a TAJ számát, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
• a munkavállalónak az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonyára vonatkozó adatait:
- munkakör (FEOR szerinti besorolásban),
- munkaviszony kezdete és vége,
- a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete),
- a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért munkaerőpiaci járulékalap összege forintban, valamint azon hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja (az érintett hónapok száma),
- a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör (FEOR szerinti besorolásban),
- a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartama,
- a jogviszony Flt. 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnése, megszüntetése,
- a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbér, illetmény vagy díjazás összege.
A rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni.
A fent leírtak szerint az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az igazoló lapot az utolsó munkában töltött napon kell kiadni.
Bölcsipraxis hírlevél
Szeretne értesülni a legfontosabb határidőkről, az aktuális feladatokról, jogi változásokról? Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőkézből a bölcsődéket érintő hírekről, eseményekről!