Bölcsődevezetői Iránytű 2026/7. lapszám

Mikor, hol és hogyan kell biztosítani a szünidei gyermekétkeztetést?

A gyermekétkeztetés olyan, a gyermekvédelmi törvényben szabályozott természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen, illetve kedvezményesen vehető igénybe. Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést biztosítanak kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. A nyári szünetben kötelezően biztosítani kell a jogosult gyermekek számára a napi egyszeri (déli) meleg étkezést legalább 43 munkanapon keresztül.  Emellett az őszi, téli és tavaszi szünetben is biztosítani kell az étkezést a jogosult gyermekek részére a szünet munkanapjain. 
A gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről gondoskodik. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, így különösen erre alkalmas helyiség hiánya esetén, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. 

Szünidei gyermekétkeztetés mint önkormányzati feladat

A szünidei gyermekétkeztetés jelenlegi formájában 2016. január 1-je óta működik. Ezt megelőzően a települési önkormányzatok önként vállalt feladatként valósították meg a nyári szociális gyermekétkeztetést, melyhez az ágazati minisztérium pályázati forrást, illetve célzott támogatást biztosított annak érdekében, hogy a rászoruló gyermekek napi egyszeri meleg ételt kapjanak a nyári szünet időtartama alatt. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2016. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezése kötelező feladatként írja elő az önkormányzatoknak, hogy a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott tanítási szünetek időtartama alatt munkanapokon, valamint az óvoda és bölcsőde ezen időszakokra eső zárva tartása alatt a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű 18 év alatti gyermekek számára napi egyszeri meleg ételt biztosítsanak. E gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére, ingyenesen biztosíthatja a települési önkormányzat a szünidei étkeztetést. Tehát míg az az előbbi esetben kötelezettséget ír elő a jogszabály, az utóbbi eset az önkormányzat döntésétől (és lehetőségeitől) függ.

Jogosulti kör

A szünidei gyermekétkeztetés egy lehetőség a családok részére, igénybevétele önkéntes, az önkormányzatok a szülő/törvényes képviselő kérésére biztosítják a jogosult gyermekek számára. A települési önkormányzat jegyzője írásban tájékoztatja azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét (a 13/B. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogosult), akinek gyermeke tekintetében a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet az adott szünidei időszakra nézve fennáll, egyben megküldi az igényléshez szükséges nyilatkozatot (gyermekenként).  A család- és gyermekjóléti szolgálatok hét napon belül felkeresik az érintett családokat, és igény esetén segítséget nyújtanak a szünidei gyermekétkeztetés igényléséhez.

Ingyenesség, kedvezmények

A jogalkotó a szociális törvényben határozta meg azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek fennállása esetén a szülőnek nem kell térítési díjat fizetnie az étkezésért, illetve kedvezményre jogosult. Ingyenes az intézményi gyermekétkeztetés a bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
•    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
•    tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
•    olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
•    olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy
•    nevelésbe vették.
Ingyenes az étkezés az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
•    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
•    nevelésbe vették;
•    azon fentiek szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;
ingyenes az étkezés az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
•    nevelésbe vették, vagy
•    utógondozói ellátásban részesül.

50%-os normatív kedvezményt biztosítanak:
•    az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
•    az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
•    az 1-8. és az azon felüli évfolyamon a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára.
Fontos kiemelni, hogy a helyi önkormányzatok rendeletben további kedvezmény lehetőségeket biztosíthatnak, bővítve a kedvezményes étkeztetést igénybe vehető gyermekek körét.

Visszatérő kérdések a szolgáltatás kapcsán

A jogosult gyermekek egy része nem veszi igénybe az ellátást

A szünidei étkeztetés továbbra is kérelemhez kötött. Több önkormányzati tájékoztató külön felhívja a figyelmet arra, hogy a szülőnek nyilatkozatot kell benyújtania, és gyermekenként külön igénylést kell kitöltenie. A szakmai szervezetek szerint ez egyes családoknál akadályt jelenthet. Az is probléma, hogy a helyi adottságok nem mindenütt teszik lehetővé, hogy az érintett családok a lakóhelyükhöz közel vegyék igénybe a szolgáltatást, miközben akadályt jelent útnak indulni kisgyermekekkel, vagy éppen megfelelő közlekedés hiányában. Megosztó kérdés, hogy mi a jobb: ha a gyermek helyben fogyasztja el az ételt vagy ha elviszi. A családok sokszor az előbbi lehetőséget preferálják, miközben az utóbbi sokszor előnyös lenne a gyermek szempontjából, különösen, ha egyéb közösségi programokkal kötik össze az étkezést.
 Továbbra is szűk a kötelező jogosulti kör és az időkeret
A törvényi kötelezettség elsősorban a hátrányos helyzetű, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre terjed ki. Több önkormányzat saját forrásból ennél szélesebb körnek is biztosít étkezést, de ez helyi döntés kérdése. Megoldást jelenthet a jogosulti kör kiterjesztése minden rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekre; illetve a jövedelmi alapú jogosultság kiterjesztése a jövedelemhatár emelésével. A nyári szünet is  hosszabb, mint a kötelező minimum napok száma. Bár egyes települések a kötelező 43 napnál hosszabb ideig nyújtják a szolgáltatást saját forrás terhére, erre nem kötelezhetőek. 

A szerző jogász, szociálpolitikai szakértő.