Bölcsődevezetői Iránytű 2026/09. lapszám

Szeptemberi lapszámunk középpontjában az újrakezdés és a motiváció áll. Tippeket adunk az alkotáshoz, segítséget a tervezéshez és a motivációs eszköztár bővítéséhez.

2026/09. lapszám

Őszi alkotótevékenységek

Keserű Sámuelné
Őszi alkotó tevékenység bölcsődésekkel

Szeptemberben, októberben a gyermekek még sok időt töltenek kinn, ezért érdemes ilyenkor olyan alkotó tevékenységeket kitalálni számukra, amelyek segítségével megismerhetik az őszi természet jellegzetességeit.

 

Hogyan alkossunk ősszel?


Alkotni jó! Újra alkotni még jobb! S ezt a gyerekek ösztönösen tudják. Aprólékos figyelmük minden pici kavicsot, faágat, termésmagot megragad, mágikus képzeletük belelát mögöttes tartalmakat. Mi felnőttek pedig ámulunk érdeklődésükön, felfedezőkedvükön, hogy bármilyen aprósággal tudnak játszani, és tehetségükön, hogy akármiből létrehoznak valami újat. 
Nagy kár, hogy felnőve többségünk elveszíti e képességét! De mi, kisgyermeknevelők megőrizhetjük, ha figyeljük a kicsinyeket, és tanulunk Tőlük! Hiszen környezetünk tele van csodás dolgokkal. A természet ingyen nyújtja kincseit, a társadalmi környezet pedig ontja az újra felhasználható tárgyait. Csak nyitott szemmel és szívvel kell járnunk, hogy megtaláljuk a bennük rejlő lehetőségeket, amelyekkel játékeszközzé válnak alkotásunk nyomán.

Így teszek én is, és bátorítok mindenkit, hogy vegye észre környezetében, mit hasznosíthat fel ismét! Ősszel különösen gazdagon nyilvánul meg az évszak. Beérnek a termények, változatos színben, méretben, alakzatban találjuk magjait. Vidéken élve könnyen hozzájuthatunk, de az üzletek kínálatából is válogathatunk. 
Megkérhetjük a bölcsődébe járó gyermekek szüleit is, hogy sétáik során, vagy a nagyszülők gazdaságából gyűjtsenek olyan termésmagvakat, amelyekkel a bölcsődében tudnak játszani a kicsinyek. Volt olyan időszak, amikor piros és sárga csöves kukoricát, aprószemű takarmánynapraforgót, dísztököt, benne sok kis magocskát, búzát kaptunk ily módon a családoktól. 
 A bölcsőde udvarán szedegettünk diót, mogyorót, amelyeket az udvari játékidőben homokozásban, főzőcskézésben is felhasználhattunk. Az apró magvakkal történő manipulálás számtalan tanulási lehetőséget teremtett. A pici ujjak csippentő mozgása finommotorikát fejleszt, a rakosgatás szem- kéz koordinációt igényel. A szín szerinti válogatás beszédkedvet indít, fogalomalkotást ébreszt. 
A különböző méretű műanyag flakonok, poharak, edénykék ok-okozati összefüggésekre világítanak rá, amint próbálják az eltérő méretű terméseket elhelyezni, beléjük kanalazni a gyerekek. Kiürült gyógyszeres dobozok kis méretük folytán szintén felhasználhatóak a tevékenységben, megtöltésük után a gyermeki kezekbe való hangszerként működhetnek tovább. A műanyag palackok kupakjának csavarása szintén kézügyességet fejlesztő feladat. Kukoricacsövekről morzsolni a szemeket is jó elfoglaltság, egyben fejlesztő tevékenység. Teljesen belefeledkeznek az összpontosítást igénylő műveletbe, figyelmük a tevékenységre koncentrálódik, amint igyekeznek a szorosan egymás után sorakozó szemeket eltávolítani. Közben játékosan fejlődnek kognitív képességeik az összefüggések felismerése során. Alkotó tevékenységben pedig az összejött anyagokból ritmus-és zörejhangszereket hoztunk létre, a zenei nevelés során mondókázást, éneklést kísértünk velük. A környezeti nevelésre is alkalmas e tevékenykedés, hiszen a folyamat során észrevétlenül kapnak ismereteket a természetes anyagokról. 
 A kisgyermeknevelő feladata az eszközök kínálása, a velük való manipulációt hagyjuk a gyermekek lelkesedésére! Támogató jelenlétünk a balesetmegelőzésben, segítségnyújtásban nyilvánuljon meg! Az így létre jött hangszerek esztétikussá, és nem utolsósorban biztonságossá tétele szintén a felnőtt feladata, mielőtt a mindennapi játéktevékenységre bocsájtjuk. Ehhez szintén anyaggyűjtés szükséges, hogy a gyermekek kezébe színes és puha tárgyak kerüljenek. Fontos a tetszetős megjelenés, ami magára vonja a gyerekek figyelmét, és a megfelelő méret, tartósság, hogy sokáig örömünket leljük bennük!


A következőkben bemutatom és fényképekkel illusztrálom a manipulálás folyamatát, és azokat a lehetőségeket, amelyeket játékidőben, ének-zenei, valamint környezeti nevelés során is alkalmazhatunk gazdagítva eszköztárunkat. 


Alkotó tevékenység leírása:


Kezdeményezés témája: Komplex, amely magába foglal alkotó tevékenységet, környezeti-és zenei nevelést
Gyermekcsoport kora, összetétele: 13- 32 hónapos; 3 fő kislány, 7 fő kisfiú
A tevékenységben részt vesz: 6 fő
A tevékenység ideje: ősz, beszoktatási időszak

A kezdeményezés célja:
-Alkotókedv felkeltése, manipulációra késztetés.
-Értelmi nevelés: több érzékszervre ható ismeretnyújtás (látás, hallás, tapintás), problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, analizáló-és szintetizáló képesség fokozása, figyelem összpontosítása, fogalomalkotás, színfelismerés.
-Erkölcsi nevelés: udvariassági szokások (kérem, köszönöm) alkalmazására nevelés; az eszközök megóvására nevelés; a környezet tisztaságának fenntartására nevelés.
-Érzelmi nevelés: a közös tevékenykedés, az együttlét örömének megéreztetése.
-Zenei nevelés: a készített hangszerek használata énekes-mondókás játékhoz.
-Anyanyelvi nevelés: szókincsbővítés, szavak megismertetése, beszédaktivitásra nevelés.
-Környezeti nevelés: termésmagvakkal való ismerkedés, információnyújtás az évszakról. Szülők környezettudatos edukálása.
-Esztétikai nevelés: szépérzék felébresztése az elkészült hangszerek dekorálásával.
-Játékeszköztár bővítése.
Alkotó tevékenység feladata az adott témában:
- információ bővítése
- beszédkészség fejlesztése
- kognitív képességek fejlesztése
- közösségi élmény, együtt tevékenykedés örömének megteremtése
- balesetmegelőzés (ne vegyék szájukba, ne dugják orrnyílásukba a magokat)
Alkalmazott módszerek:
 -szemléltetés, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, megfigyeltetés, megerősítés, dicséret

Alkotó tevékenység eszközei:
-Termések: búza, sárgaborsó-és napraforgómag; piros-és sárga színű kukoricacsövek; tökmag; dió, mogyoró vesszőkosárkákban
-Különböző alakú műanyag üdítős palackok; gyógyszeres-vitaminos dobozok; ételfestékes dobozok; kerek sajtos papírdoboz; tápszeres doboz; dobverőnek nagyméretű fagolyók és fa evőpálcikák; kistálkák, műanyag kiskanalak. 
-Dekoráláshoz színes filcanyagok, hímzett textíliák; rojtos, csipkés kiegészítők; ragasztók (ragasztópisztoly, dekorcellux); ollók (cakkos-és sima élű)
A kezdeményezéshez kapcsolódó előzmények:
I. Tervezés szakasza:
- az évszak tevékenységtervezetének összeállítása, a nevelési területek összekapcsolása
-az alkotó-és játéktevékenység céljának meghatározása
- szülők bevonása gyűjtőmunkába: terméseket, műanyag flakonokat hozzanak a bölcsődébe az újrahasznosítás szellemében
- kisgyermeknevelői gyűjtőmunka, kiegészítő anyagok beszerzése
- tevékenységre motiváló lehetőségek tervezése
- szükséges eszközök előkészítése 
- a tevékenység feltételeinek megteremtése (mindkét kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka jelenléte indokolt a balesetmegelőzés szempontjából)
-tevékenységre motiváló lehetőségek tervezése, a figyelemfelkeltés módjainak, eszközeinek előkészítése

Megvalósulás szakasza:

Szakmai tapasztalattal, kellő gyakorlottsággal, jó pedagógiai érzékkel rendelkezve megtaláljuk azt a pillanatot a reggeliztetés és a gondozási műveletek elvégzése után, amely alkalmas bármilyen tevékenység kezdeményezésére. Ehhez jól kell ismernünk a gyermekek egyéni szükségleteit, csoportunk életkori összetételéből fakadó sajátosságait. Nyitottnak kell lennünk a gyermeki érdeklődésre, helyesen kell felmérnünk a csoport aznapi légkörét, az egyes gyermekek hangulatát. Elsőbbséget élvez a szabad játéktevékenység, ezzel minden kisgyermeknevelő tisztában van. Azonban a nevelési év kezdetén, amikor változó létszámban maradnak előző évről gyermekek, és az újonnan érkezők befogadásának időszaka zajlik, sok módosító tényező játszik szerepet egy-egy tevékenység kezdeményezésében. Az éppen beszokó gyermekek nagyobb odafigyelést várnak, számukra a kisgyermeknevelő a legnagyobb biztonságot nyújtó személy. Számukra minden újdonság, a társak, a felnőttek és a környezet. Amint kellő magabiztossággal tájékozódnak az új térben, megismerkednek a csoportszoba berendezésével, a játékeszközök lehetőségeivel, ők is aktív résztvevőivé válhatnak a közös tevékenykedéseknek. Az állandóság tovább fokozza a kicsinyek biztonságérzetét, ezért indokolt játéksarkok, tevékenységhelyszínek kialakítása. Ezen motivációk indítottak minket csoportszobánk tereinek megteremtésére. Kolléganőmmel kiegyensúlyozott kapcsolatunk révén mindkettőnknek fontosak ezek a szempontok pedagógiai munkánk hatékony végzéséhez. Jelen alkotó tevékenységünkre motiváló lehetőségeket szintén ezek a sarkok, kuckók teremtik meg. 
A mesesarok (ez a mese és vers kezdeményezések helyszíne, a csoportszoba más tevékenységeitől alacsony bútorokkal elkülönített része puha textíliákkal, párnákkal) polcaira rendezett könyvek, leporellók elhelyezésével motiválhatom a gyerekeket őszi témájú könyv nézegetésére, s a látottakról történő beszélgetésre.
Másik módja az érdeklődés felkeltésének a napok óta gyűjtögetett termésekkel lehetséges. Ezúttal a gyermekmagasságú nyitott szekrény polcára helyezett kosárka tartalmára hívtam fel a figyelmet. Beszélgetés során kiderült, hogy ki és honnan hozott valamilyen termést, és mit kezdhetünk azzal? Az érdeklődőknek felajánlottam, hogy üljenek asztalhoz és hozok még más dolgokat is, amivel játszhatnak. A dajka néni segítségével összetoltunk két kisasztalt, köréjük ültettük a tevékenységbe kapcsolódó gyermekeket, és az asztalra helyeztem kosarakban a termésmagvakat és egyéb eszközöket. Minden gyermeknek lehetőséget adtam, hogy válasszon belőlük, de ne egyék meg, hanem beszélgessünk róluk! Próbálkoztam kérdéseket feltenni a magocskákról, megneveztettem méretüket, színüket. Beszédaktivitásra serkentettem, lehetőséget biztosítottam minden hozzá szólni kívánó gyermeknek, felidéztettem saját élményüket. Azonban az idősebb életkorú gyermekeket is inkább az eszközök motiválnak, cselekvésre késztetnek, mint a róluk való beszélgetés. Társ kisgyermeknevelő kolléganőmmel fokozottan figyeltünk a balesetmegelőzésre, tevékenykedésre sarkalltunk, és ügyeltünk arra, hogy a gyerekek ne vegyék szájukba, illetve ne dugják az orrukba a terméseket, mert tisztában vagyunk a gyermeki kíváncsisággal, s azzal, hogy a legkisebbek minél több módon akarnak tapasztalatot szerezni az új dolgokról. 
Tehát nagy lelkesedéssel nyúltak az eszközökért a gyerekek, némi segítségadás után elmélyülten feledkeztek bele a játékba.  A tevékenység végeztével mindig szívesen maradnak a gyerekek a csoportszoba rendjének visszaállításakor sepregetni, széket rakni. Azok a gyermekek, akik hosszabb ideje tagjai csoportunknak jó példával adnak mintát a többieknek, ezáltal nyilvánul meg a közösség húzóereje. Én ezért kedvelem a vegyes életkorú csoport összetételt.

 Összegzés:
Úgy gondolom, a fentebb leírtak jól tükrözik, hogy a tervezett tevékenység megvalósításával elértem a kitűzött célomat. A gyerekek természetes kíváncsiságára alapoztam, a csoport egy része második évét kezdte meg a bölcsődében, ezáltal jól ismerem egyéni sajátosságaikat. A beszoktatás időszakában az újonnan érkezett gyermekekkel megismertettük a tevékenységeket, elkezdtük kialakítani a szokásokat. Fenn tudtam tartani az érdeklődésüket a tervezett tevékenység egész időtartamában, mert lehetőséget adtam az aktivitásra, a manipulálásra, a saját tapasztalatuk elmondására. Az eszközök motiválóak voltak számukra. Még a legfiatalabb életkorú kisfiú is boldogan rázta az elkészült csörgőt!   
Ami játéknak tűnik csupán, fejlesztő lehetőség. A kognitív képességeken túl emocionális téren is gazdagodik vele a kisgyermek. Az önfeledt élmény, az együttes lét közösségkovácsoló hatású. A mindennapokban rendszeresen használható eszközök a közösen megélteket visszaidézve emlékezetet is fejleszt. Alkalmazva énekléshez, mondókázáshoz többoldalú tapasztalathoz juttatja a kicsinyeket, színesíti e tevékenységeket. A különböző fajtájú termésmagvak eltérő hangszínnel rendelkeznek, ezért nem csak ritmusfejlesztésre, hanem a zörejek hangszínfejlesztésre is alkalmasak. Rázogatásuk, a dobok megszólaltatása pedig ritmusérzéket fejlesztő az eddigi lehetőségek mellett.
Az elkészült zörejhangszerek kicsinosítása, esztétikus küllem adása utómunkálatot igényelt részemről. Színes filc anyaggal, hímzéses textil-és rojtos szalagokkal adtam végleges formát a csörgődoboknak. Celluxszal ragasztottam le a flakonok kupakját a biztonságos használatra, dekorcelluxszal díszítettem oldalukat. Szerencsés, hogy átlátszóak ezek a tároló üvegek, mert mindig láthatóak a beléjük helyezett, és hangot adó termések. Nyújtott kialakításuk alkalmas kiskezekbe, a rumbatökhöz hasonlatosan szólaltathatók meg. A korongalakú sajtos dobozokat, a tápszeres dobozt szintén bevontam textíliával, dobverőnek evőpálcikára ragasztottam fagolyót.
 A „zenesarokban”, a zenei nevelés helyszínén állandóan megtalálhatóak lesznek ezek a zörej-és ritmushangszerek a többi dallam-és ritmusjátszó hangszer társaságában, hogy a szabad játékválasztás lehetőségét bővítsék. 

 Irodalomjegyzék:


-Vajda Zsuzsanna (2006): A gyermek pszichológiai fejlődése Helikon Kiadó, Budapest
-Forrai Katalin (1986): Ének a bölcsődében Zeneműkiadó, Budapest 
-Nagy Jenőné: Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program Útmutató a program megvalósításához "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" sorozat 2. száma 
-A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja 2026 https://www.magyarbolcsodek.hu/files/shares/Bolcsodei%20neveles-gondozas%20orszagos%20alapprogramja%202017..pdf 
-Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény Margaréta Bölcsőde Szakmai Programja 

A szerző kisgyermeknevelő.
 

Bölcsipraxis hírlevél

Szeretne értesülni a legfontosabb határidőkről, az aktuális feladatokról, jogi változásokról? Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőkézből a bölcsődéket érintő hírekről, eseményekről!

ÁFA Praxis értesítő

Sign up to our newsletter and we'll send fresh new courses and special offers direct to your inbox, once a week.

Feliratkozom