További egy év a bölcsődében, korai fejlesztés, növénykísérlet

Péntek Ágnes

Időt hagyni a fejlődésnek: Mikor indokolt a további egy év bölcsődei nevelés? 

Sok szülőben felmerül a kérdés, amikor gyermeke közeledik a harmadik születésnapjához: vajon készen áll már az óvodára? Minek kell megfelelnie ahhoz, hogy óvodás legyen? 

 

Maradhat-e bölcsődében a gyerek 3 éves kor után?

A köznevelési törvény szerint a gyermekek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket, kötelesek megkezdeni az óvodát. 
2011 évi CXC. 8. § (2) bekezdés szerint

Léteznek azonban olyan kivételes esetek, amikor a bölcsődei elhelyezés meghosszabbítható.

A fő szabály: 
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról kimondja:
42/A§ Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható.

Amennyiben a harmadik életévét 
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,
cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.

Mikor maradhat a gyermek még egy évet?

Vannak olyan tényezők - a gyermek fejlettségi szintje vagy sajátos nevelési igénye-, amikor az alacsonyabb csoportlétszám miatt a bölcsőde biztonságosabb fejlesztési közeg tud lenni, mint az óvoda. 
Nézzük meg, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy a Menjen óvodába vagy maradjon a bölcsődében a gyermekem? kérdés megválaszolásában támogatni tudjuk a szülőket. 
A bölcsődei nevelés egyik alapelve az egyéni bánásmód érvényesítése. Ez azt is magában foglalja, hogy bölcsődei szakemberként tudjuk, a gyermekek fejlődése eltérő, mindegyikük egyedi úton halad. Ennek az egyedi útnak a feltérképezését segíti a megfigyelés módszere. A bölcsődei csoportnapló napi bejegyzései rögzítik a gyermek fejlődésének állomásait, eseményeit. Ezekből az elemekből készülnek el a fejlődési napló negyedéves összefoglalói. 

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a célzott, tudatos megfigyelés fontos módszer a kisgyermeknevelő pedagógiai eszköztárában, mert több szempont mentén tud információkat gyűjteni a gyermek fejlődéséről. A megfigyelés nem csupán a pillanatnyi állapot rögzítése, hanem egy olyan folyamatos, diagnosztikus munka, amely segít elkülöníteni az átmeneti megtorpanásokat a mélyebben gyökerező éretlenségtől. 
A Magyar Bölcsődék Egyesülete módszertani szervezet által kiadott Módszertani útmutató a kisgyermekekről vezetett szakmai dokumentáció vezetéséhez kiadvány számos segítő kérdést tartalmaz a gyermek megfigyeléséhez. 

A fejlődési naplóban rögzített összefoglalókat az óvodaérettségre fókuszálva az alábbi szempontok szerint is elemezhetjük: 

Óvodaérettségi szempontok

1.    Fizikai és biológiai tényezők

•    Szobatisztaság: Ez az óvodai felvételnél alapfeltétel. Megbízhatóan szobatiszta? Jelzi szükségleteit? Képes egyedül a gyermek Wc-re ülni? 
•    Önállóság: Egyedül étkezik? Kanálfogása biztos? Egyedül vagy kis segítséggel öltözködik? Cipőjét/szandálját le és felveszi? 
•    Napközbeni alvás: Képes nyugodtan pihenni, aludni? 

2.    Pszichés és érzelmi érettség

•    Leválás képessége: Reggelente könnyen búcsúzik szüleitől? Napközbe kisgyermeknevelője mellett tevékenykedik, vagy társaival is kezdeményez tevékenységet? 
•    Érzelmi önszabályozás: Hogyan kezeli a frusztrációt, ha nem azonnal teljesülnek a vágyai, kérései? Magyarázattal meggyőzhető? 
•    Biztonságérzet: Van olyan "átmeneti tárgya," amihez még folyamatosan ragaszkodik?

3.    Szociális készségek

•    Kortársak jelenléte: Érdeklődik más gyerekek iránt, vagy csak az egymás melletti tevékenység jellemzi?
•    Szabálykövetés: Megérti-e a kéréseket? Szabályokat képes betartani? Környezetében jól tájékozódik? Ismeri a napi eseményeket, szokásokat? Ezekhez jól tud alkalmazkodni? 
•    Kommunikáció: Milyen szókincse van? Hogyan fejezi ki kéréseit, félelmeit? Környezete iránt nyitott, érdeklődő? 

4.    Kognitív készségek

•    Figyelem: Képes egy adott tevékenységre koncentrálni vagy figyelme könnyen elterelhető? 
•    Kíváncsiság: Nyitott, érdeklődő az új dolgok felfedezésére? 

Amennyiben a válaszok azt mutatják, hogy az egyes területeken még intenzív felnőtt támogatást igényel, a további egy év bölcsődei nevelés a gyermek egyéni fejlődési érdekét szolgálja.

Jogi héttér

A szakmai nézőpont mellett tisztában kell lennünk a jogi háttérrel is. 

A jogszabályok szerint az alábbi esetekben maradhat tovább a kisgyermek:
1997 évi XXXI. Tv. 42/A  
„(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.”
A bölcsődeorvos vagy a gyermek házi gyermekorvosa igazolja, hogy a gyermek fejlődése érdekében továbbra is szükséges a bölcsődei ellátás. 
„(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.”
A jogosultságot Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény igazolja ebben az esetben.  

Az Oktatási Hivatal (OH) felé teljesítendő kötelezettségek

Magyarországon az óvodai nevelésben való részvétel kötelező. Annak érdekében, hogy a gyermek jogszerűen maradhasson a bölcsődében a 3. életéve után, az alábbi adatszolgáltatás kötelező: 
Az 1997 évi XXXI. tv 37. §-a rögzíti:
 (4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
Az Oktatási Hivatal megküldi az Általános bölcsődei bejelentő lap – a további egy nevelési évig a bölcsődében maradó, óvodaköteles korú gyermekekről – elnevezésű nyomtatványt az kisgyermekintézmények számára. 
A kitöltött és aláírt adatlapot szkennelt formában az adatszolgaltatas@oh.gov.hu e-mail címre kell elküldeni.
A fentiekből jól érzékelhető, hogy a vonatkozó jogszabályok rendkívül fontos védőhálót jelentenek a családok életében. Nem csupán adminisztratív könnyítésről van ugyanis szó, hanem a gyermek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartásáról.

A szerző a Magyar Bölcsődék Egyesületének alelnöke